3.Fejezet

Hyuk szemszöge

Ravi hangjára ébredtem fel,mire rémülten nyitottam ki szemeimet. Alig kaptam levegőt,és nagyon melegem volt. A víz is patakokban folyt rólam. Értetlenül néztem körbe,és rájöttem hogy még mindig a mosdóban vagyok.  - Mi történt?- kérdeztem .

- Elindultál szendvicseket venni aztán valamiért bejöttél a mosdóba,és elaludtál..Már aggódtunk érted,ezért a keresésedre indultunk. - hadarta Ravi.

-  Én hülye. Sajnálom,hogy gondot okoztam nektek.-mondtam.-Amúgy HongBin hogy van?Még mindig eszméletlen?Esetleg már felébredt?Ha magához tért,és én nem voltam ott ,akkor azt nem bocsátom meg magamnak!

- Nyugalom - fogta meg kezeimet.- Még mindig a szobájában fekszik eszméletlenül .De a doktor azt mondta, hogy a műtét teljes mértékben sikeres volt. Semmi baja. –Úristen ! Akkor valószínűleg csak álmodtam..Álmodtam hogy Binnie nem tud beszélni.. Ez az egész csak egy rossz álom volt..Annyira megkönnyebültem .

- Gyere Hyuk, menjünk vissza  a többiekhez – Bólintottam. Amint visszaértünk a szobájába,láttam hogy Hongbin már az ágyán ül, és mosolyog. Odasiettem hozzá és megöleltem. Nem akartam elengedni. Annyira hiányzott az ölelése. Majdnem elveszítettem a fejem és megcsókoltam,de szerencsére időben észhez tértem. - Hogy érzed magad?- kérdeztem izgatottan. - Ugye nem fáj semmid? Szükséged van valamire? 

- Minden rendben jól vagyok. Nincs szükségem semmire. Köszönöm-mondta kicsit nehézkesen. 

- És mikor jöhetsz haza?

- Egy-két napon belül hazamehetek. Két hét múlva pedig már újra énekelhetek.

- Az remek - ordítottuk egyszerre a többiekkel, és fel-alá ugráltunk örömünkben. Ravi még egy szaltót is csinált,de ügyetlen volt,és hátraesett.

- Au,ez bazira fájt.-mondta,de azért tovább nevetett.

 - Hoztam neked valamit. – Fordultam oda HongBinhoz és egy plüss állatott vettem elő.

-Köszönööm . Ez az állatka nagyon aranyos –közölte és megölelt. Még ezer Wattos mosolyát is megvillantotta,ami engem teljesen lenyűgözött. Hihetetlen, hogy még ilyen helyzetben is képes mosolyogni . - Hyuk szeretnélek megkérni valamire, ha nem gond. - váltott témát,miközben a kis szőrmókkal játszadozott.

- Mondd csak nyugodtan. Mi a baj?

- Szeretném megkeresni a szüleimet. Tudom, hogy eddig mindig azt mondtam, hogy sosem akarom látni őket, de a történtek után már másképp gondolom. A lényeg az, hogy két hétig még úgysem tudok énekelni,ezért lesz egy kis szabadidőm .Sőt ,az egész bandának,mivel N azt mondta, nélkülem nem fogtok fellépni. Tehát örülnék,ha velem jönnél,hogy felkeressük a szüleim.

- Rendben . Örömmel veled tartok Binnie .-Binnie?Hogy mondhattam ki ezt hangosan?Úgy tűnik teljesen megőrültem. Végem van. HongBin valószínűleg most teljesen hülyének néz.

 - Hm..Binnie?Tetszik ez a becenév. Nagyon aranyos..Ha te Binnie-nek hívsz ,akkor én téged Hyukkie-nak  foglak nevezni–egy puszival ajándékozott meg. Teljesen ledöbbentem. Persze tudtam, hogy ő csak barátként tekint rám, de akkor is  elvarázsolt. A többiek szerencsére figyelembe sem vettek minket mert lázasan beszélgettek valamiről.

- Amúgy mikor indulunk?- kérdeztem tőle.Már nagyon várom, hogy kettesben tölthessek  vele egy kis időt.

-3 nap múlva. De fogalmam sincs hol kezdjük. Talán vissza kéne mennem az árvaházba. Lehet,hogy ott tudnak valami hasznos információval szolgálni. Bár nincs túl sok kedvem oda menni – könnyek csordultak ki szemeiből.

- Semmi baj ,nem kell oda menned. Majd én elmegyek helyetted. - megöleltem.

- Nem!Nem akarom hogy egyedül menj oda. Akkor inkább elkísérlek. - visszaölelt.Pár percig némán figyeltük egymást,majd egyszer csak megszólalt.- Nagyon nagy hülyeség de.. lehet egy kérdésem ?- sütötte le szemeit. Teljesen zavarba jött.

- Mi lenne az?- nagyon remélem ,hogy nem azt akarja kérdezni amire gondolok..

- Tudod amikor az orvosoka műtő felé  toltak,utoljára  a te arcodat láttam,és úgy hallottam, hogy a szeretlek szót suttogod valakinek. Kinek mondtad?

-Hát öhm izé..Én nem mondtam ilyent. Szerintem csak hallucináltál. Sajnálom- hazudtam.- Amúgy miért érdekel ez téged?

- Semmiért, nem fontos- mondta, de szemeiben tükröződött csalódottsága. Szótlanul ültünk tovább egymás mellett. Egy idő után megtörtem a csendet.

- Nem vagy éhes? Hozzak neked valamit enni?

-Hm.. egy kis kaja jól esne, de már elegem van a kórházi kosztból. Egy finom ramenért mindent megadnék.

- Rendben.Kívánságod számomra parancs - mondtam majd kisiettem a szobából.A többiek is velem tartottak, de ők hazamentek pihenni egy kicsit. Gyorsan elrohantam a  boltba és vettem pár dolgot,hogy el tudjam készíteni a rament. Már épp fizettem volna,amikor rájöttem, hogy nem hoztam magammal a pénztárcámat. Gondolom HongBin szobájában maradt. Gyorsan visszamentem a kórházba,de amikor elmentem szerelmem szobája mellett nyögéseket hallottam. Nem mertem bemenni,így pár percig  dermedten álltam az ajtó előtt. Egyszer csak egy csinos nővér jött ki a helyiségből.  Gyorsan megpróbáltam elrejtőzni, de  béna voltam és észrevett.

- Mit keres itt ilyenkor egy ilyen csinos fiatalember? - kérdezte nyájasan .A hideg is kirázott tőle. Undorító nőszemély. Nem elég, hogy (valószínűleg) lefeküdt HongBinnal ,most még engem is próbál elcsábítani?

- Csak a barátomhoz jöttem- válaszoltam és beléptem a szobába. Legszívesebben megütöttem volna,de uralkodnom kellet magamon.

- Szia Hyukkie már vissza is értél?- nézett rám Binnie csillogó szemekkel.

- Csak a pénztárcámat hagytam itt. Amúgy mit keresett itt az a csinos nővér?

- Hogy- hogy mit keresett itt?Jött leellenőrizni a vérnyomásomat. Miért?

-  Csak nyögéseket hallottam a szobából ,és aggódtam- mondtam zavartan.

- Oh,hogy az?Csak tv-t néztem….

- Értem. Akkor bocsánat- hadartam.Megint túlreagáltam a dolgokat. Nem szabadna ennyire féltékenynek lennem. - Én megyek is vissza a boltba.

- Hagyd csak. Szerintem a többiek ha visszajönnek,úgyis hoznak valami ennivalót. Jobban szeretném ha velem maradnál. Most úgyis csak ketten vagyunk - közelebb húzott magához. Megölelt,majd mélyen egymás szemeibe néztünk. Már épp meg akartam csókolni őt, amikor Ravi ránk nyitott. Ismét. Hihetetlen, hogy mindig sikerül a legrosszabbkor megtalálnia minket.

- Ti meg mit csináltok már megint?- döbbent le.

- Öhm semmit - hazudtam.

- Aha persze. Ezt nem veszem be.

- Mi a baj Ravi?- Tudakolta N. Már a többiek is megjöttek. Remek..

- Semmi. Csak érdeklődtem, hogy Hyuk végül vett-e rament.- válaszolta rapperünk. Uh, ezt megúsztuk. Ravi most fedezett minket,de ha még egyszer meglátja hogy mit csinálunk,tuti beköp  N-nek.

- Amúgy nem,nem vettem rament. Itt hagytam a pénztárcám ezért nem tudtam vásárolni. De HongBin  már biztos nagyon éhes. Ti ugye hoztatok ennit?

-Persze. Hoztunk egy kis kimchi-t. Azt mindenki szereti. Na,de mivel úgyis unatkozunk,mi lenne ha játszanánk valamit?

- Mit?Üvegezzünk?Az egy nagyon vicces és perverz játék- húzta mosolyra száját Ken.

- Rendben - egyeztek bele a többiek is.

- Én pörgetek-jelentette ki vörös hajú barátunk. Az üveg felém mutatott. - Felelsz vagy mersz?-kérdezte.De bármelyiket is választod ,ha nem teljesíted a feladatot akkor vetkőzöl-vigyorgott.

- Hm..merek-mondtam magabiztosan.

- Ha már ennyire magabiztos vagy,csókolj meg valakit a bandából. –mondta N és egy kaján mosoly jelent meg arcán.