2013. augusztus 21., szerda

1.Fejezet


Az árvaházban szörnyű körülmények között nőttem fel. Minden napos volt a rablás, ,a verekedés. Én azonban nem akartam olyan szörnyeteggé válni mint a többi gyerek. Csak normális életet szerettem volna. Éppen ezért kiközösítettek, és gyakran megvertek. Mindig én voltam az áldozat. Ezek a gyerekek azt hitték, hogy mindennél és mindenkinél jobbak, ezért bántalmazták a gyengéket.
Ennyivel azonban nem tudtak tönkre tenni. Lehet, hogy fizikai fájdalmat okoztak, de lelkemben nem tudtak sebet ejteni, mert már rég megtanultam, hogy milyen igazságtalan a világ. Egyik nap úgy döntöttem elszököm, ami sikerült is. Mindez lassan már öt éve történt. Azóta belekerültem egy bandába. Nagyon szeretem csapattársaim. Bennük meg tudok bízni, és mindent elmondok nekik.
Most épp egy próba közepén tartunk. Gondolatmenetemből Hyuk zökkent ki.
- Hahóóóó! Figyelsz te rám  Lee Hong Bin?- mondja. - Nézd milyen izmos vagyok!
- Hm,látom- válaszolom,megsimogatom buksiját, majd én is megfeszítem izmaimat. Na igen, gyúrtam egy keveset.  Hyuk szája tátva marad. Ő a csapat makknae-ja aki szereti azt hinni, hogy férfias.  
- Jól szórakoztok fiúk? Az izmaitokat inkább  a táncolásra használjátok. - jön oda hozzánk leaderünk ,de azért ő is megmutatja bicepszét.
- Imádom  ,amikor a leader is gyerekként viselkedik…- mormolja Leo az orra alatt.
-Na, Taek Woon ne durcizz - mondja N és Leo nyakába ugrik. Persze ő rögtön lerázza magáról, de azért elmosolyodik.
- Mellesleg ti  mit csináltok?- teszem fel a kérdést Ravinak és Kennek.
- Nem látszik?- kérdez vissza Ravi sértődötten. - Én éppen bunny stylet táncolok, Ken pedig megpróbál rappelni, bár nagyon nem megy neki.
- Oké, eleget láttam. Mára végeztünk, sokat gyakoroltunk ma,és mindenki agyi szintje egyenlő a nullával... Ideje haza menni. - adja ki a parancsot vezetőnk.

Ahogy hazaérünk rögtön a fürdő felé veszem az irányt. Gyorsan benyitok a helyiségbe, de ekkor veszem csak észre, hogy Hyuk megelőzött, és most ő zuhanyzik. A megdöbbenéstől megszólalni sem tudok, és ő sem vesz észre engem. Pár percig néma csendben figyelem őt. Ámulva nézem ahogy izmos testén végig gördülnek a vízcseppek, ahogy izmai megfeszülnek. Meztelen alakja egyre jobban kirajzolódik körülöttem. Háttal áll nekem Gyönyörű látvány. Nem értem, miért lep meg ez a helyzet..hisz már máskor is láttuk egymást meztelenül. De ez az alkalom most valahogy más. A bandából Hyuk az, akinek mindent elmondok, és szeretek vele kettesben maradni, de mind csak barát.  Az árvaházban történtek után gyakran vagyok magam alatt, persze ezt nem mutatom ki. Ő azonban mindig átlát rajtam, és ott van mellettem. Egyszer csak hangos kuncogást hallok a hátam mögül. Ravi a hang forrása.
-Mi történt Hongbin ,ingyen pornót nézel?-nevetett majd ránk csapta az ajtót. Erre már Hyukkie is felfigyelt és észre vett engem. Tekintetünk találkozott, de én gyorsan lesütöttem a szemem .A szüleim  árvaházba adtak,de nem tudom miért tették ezt. Mégis hogy tehet egy anya olyant,hogy lemond saját gyermekéről,akit 9 hónapig hordott a szíve alatt? Az emberi  lények nagyon szánalmasak. Az árvaházban szörnyű körülmények között nőttem fel. Minden napos volt a rablás,vagy  a verekedés. De én nem akartam olyan lenni mint a többi gyerek,normális életet szerettem volna . Éppen ezért kiközösítettek,és gyakran  megvertek. Komolyan nem értem az embereket. Azt hiszik mindennél,és mindenkinél jobbak,ezért bántalmazzák a gyengéket. Ennyivel  azonban nem tudtak tönkre tenni. Lehet,hogy fizikai fájdalmat okoztak,de a lelkemben nem tudtak sebet ejteni ,mert már rég megtanultam,hogy milyen kegyetlen a világ .Egyik nap úgy döntöttem,hogy elszököm,ami sikerült is. Mindez lassan már 5  éve történt. Azóta bekerültem egy bandába . Nagyon szerettem csapattársaim,bennük meg tudtam bízni….Most épp egy  próba közepén tartottunk. Gondolatmenetemből Hyuk zökkentett ki.
-  Hahóóóó! Figyelsz te rám  Lee Hong Bin?- mondta. - Nézd milyen izmos vagyok!
- Hm,látom- válaszoltam,majd én is megfeszítettem izmaimat. Na igen, gyúrtam egy keveset.  Hyuk szája tátva maradt. Ő a csapat makknae-ja aki szereti azt hinni, hogy férfias.  
- Jól szórakoztok fiúk? Az izmaitokat inkább  a táncolásra használjátok. - jött oda hozzánk leaderünk ,de azért ő is megmutatta bicepszét.
- Imádom  ,amikor a leader is gyerekként viselkedik…- mormolta Leo az orra alatt.
- Na,Taek Woon ne durcizz - mondta N és Leo nyakába ugrott,aki  rögtön lerázta őt magáról,de azért  elmosolyodott .- Mellesleg ti  mit csináltok?- kérdezte Ravitól és Kentől . Ravi éppen bunny stylet táncolt,Ken pedig megpróbált rappelni ,ami nagyon nem ment neki .-Na,Szerintem mára végeztünk, sokat gyakoroltunk ma,és mindenki agyi szintje egyenlő a nullával... Ideje haza menni.
Ahogy hazaértünk,rögtön a fürdő felé vettem az irányt,de Hyuk megelőzött,és sikerült pont rajta kapnom,ahogy zuhanyozik . Pár percig néma csendben figyeltem őt. Néztem,ahogy izmos testén végig gördülnek a vízcseppek,ahogy izmai megfeszülnek. Gyönyörű látvány volt…Hyuk volt az akinek mindent elmondtam, és szerettem vele kettesbe maradni.  Az árvaházban történtek után gyakran voltam magam alatt,persze ezt nem mutattam ki. Ő volt az aki átlátott rajtam és mindig ott volt mellettem. …..Egyszer csak hangos kuncogást hallottam a hátam mögött. Ravi ránk nyitott.
-Mi történt Hongbin ,ingyen pornót nézel?-nevetett majd ránk csapta az ajtót. Erre már Hyukkie is felfigyelt és észre vett engem. Tekintetünk találkozott, de én gyorsan lesütöttem a szemem .
Bocsánat,hogy rád nyitottam-mondtam .Először nagyot nézett,majd meg kérdezte nem akarok-e vele zuhanyozni .Gondolom ő nem vette komolyan ezt az egészet, már máskor is láttuk egymást ruhák nélkül.  Elgondolkodtam az ajánlatán ,de aztán leesett,hogy mit csinálok. Hiszen én hetero vagyok,nem szabadna így megbámulnom a férfiakat. - Nem,köszi,majd utánad lezuhanyzom –válaszoltam majd kisiettem a fürdőből. A szívem hevesen vert és alig kaptam levegőt. Nem értettem a dolgot .Miért mondta azt hogy fürödjek vele,ahelyett,hogy egyből kirakott volna a fürdőszobából? Lehet,hogy csak kedves akart lenni. Nem szabadna így túlreagálnom a dolgokat.
Miután én is végeztem a fürdéssel,elindultam a  Hyukkal  megosztott szobám felé,hogy megbeszélhessük a történteket. Ken és Leo, nagyon jóba voltak,szinte úgy viselkedtek mint egy házaspár,ezért ők is egy szobában aludtak,csakúgy mint N és Ravi . Amint benyitottam a helyiségbe ,láttam,hogy mind az öten komoly fejjel tanácskoznak valamiről. - Mi a gond?- kérdeztem és leültem az ágyamra. Ennyit arról,hogy szobatársammal kettesben tudjak beszélni..
- Egy nagyon fontos dologról beszélgettünk.
- Miről?
- Arról hogy milyen meleg van.
- És? - értetlenkedtem. Sejthettem volna hogy nincs komoly gond,csak szórakoznak velem.
- El kéne mennünk a strandra,és ott fagyizhatnánk is- mondta fapofával Ken.
-Szerintem remek ötlet-csillantak fel Hyuk szemei. - Imádom a fagyit. Olyan lágy, puha(?) , hideg és jó érzés nyalni..Nyami.
Én és a csapat többi tagja egyszerre nevettük ki szegény pici maknaenkat. Mégis milyen perverz már ez a gyerek… de még csak nem is veszi észre, hogy ilyeneket mond. Ezután végre elindultunk a közeli strand felé. Az egész utat végig röhögtük. N elkezdte énekelni a Bar Bar Bar-t, sőt még táncolt is hozzá. Nagyon remélem,hogy ezt nem látták a lesifotósok,mert ha igen,egy egész világ  nevethet rajta. Mikor megérkeztünk gyorsan átöltöztünk,majd  mind belefutottunk a hullám medencébe. Nagyon vicces volt,főleg úgy ,hogy Ravi utálja a vizet,ezért mindig felugrott valakinek  a hátára. Amikor N hátára ugrott akkor a leaderünk kedves ember módjára lelökte őt ,és Ravi beleesett a vízbe.
- Héé ezért még megfizetsz!- mondta és lenyomta N-t a víz alá.
- Komolyan rosszabbak mint az 5 évesek - közölte Leo.
- Nyugi Leo,megszokhatnád hogy ilyenek vagyunk. De elegem van a vízből,nem mehetnénk végre fagyit enni?-kérdezte Ravi. Elindultunk a fagyit keresni,de menet közben én elszédültem,és a torkom is nagyon fájni kezdett. Már napok óta rosszul voltam,  ezt nem mutattam ki. Ha most beteg leszek akkor cserben hagyom a csapatomat..Nem tehetem ezt velük.

- Milyen fagylaltot szeretnétek?- szólított meg minket egy hölgy.
- N barackosat,Ken almásat, Hyuk rágósat, Leo vaníliásat, Ravi epreset, én pedig diósat. Mogyorót ugye nem tartalmaz?Allergiás vagyok rá.
- Nem,nincs benne mogyoró. –mondta. Miután fizettünk,elindultunk haza ,de ahogy belenyaltam a fagyiba,éreztem,hogy nem kapok levegőt,és elkezdtem fulladozni. A többiek azt hitték hogy csak szórakozom,de amikor már látták,hogy konkrétan lila a fejem akkor gyorsan hívták a mentőket.
A mentőautó hamar beért a kórházba,és egyből kezelésbe vettek. Kaptam infúziót,és rengeteg gyógyszert,amitől elkábultam és nem egészen voltam az eszemnél.
-Hogy van Hongbin?- kérdezte  Ravi a doktortól.
- Az allergiája elmúlt, de akadtak más problémák is.  Súlyos mandula gyulladás van kialakulóban. Mivel a betegünk egy énekes,érdemesebb lenne megakadályozni azt,hogy ez a betegség újra  kialakuljon.
-Ez pontosan mit jelent?- tudakolta Ken.
- Ha nem akarjuk,hogy komolyabb baja legyen, meg kéne műteni. Ez egy rutin műtét, 1% esély van rá, hogy komplikáció lépjen fel. Ha ez mégis bekövetkezik a beteg nem tud többé énekelni.

2 megjegyzés:

  1. Huuuhhhhaaaa*w* Jó sok minden történt ebben az egy fejezetben, de nagyon tetszik :D Szupik a karakterek, csak azt sajnálom hogy nem részletezed a történéseket! Ezt leszámítva tényleg nagyon jó....Ravi és N a kedvencem a hülyeségeikkel de persze mindenkit imádok a bandából ^^ Fighting~

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm^^ nagyon örülök ennek a véleménynek.Még nagyon kezdő vagyok,de megpróbálom részletezni a dolgokat,stb. Igyekszemˇˇ

    VálaszTörlés