2013. december 6., péntek

23+1. Fejezet ( 18+)

N szemszöge 
 Ravi a puha fövényen üldögél, és egy hullócsillagot figyel, amely keresztülhasítja a sötét eget. Tekintete nem elragadott, vagy áhítatos, csupán végtelenül szomorú. Mikor a fénycsóva kialszik, máris következik egy újabb, majd  még egy újabb…némelyikük hanyatló lángja a horizontot uraló hatalmas, ragyogó gömbben oldódik fel.
Ravi sóhajt, s bár még sosem volt még ilyen éber, ásít egyet. Elvégre éjszaka van, bár itt sosincs túlságosan sötét.
Már vagy egy órája üldögél a tenger partján, mikor kezem gyengéden vállára eresztem. Ravi felnéz, és elmosolyodik.
-Szia N. – köszön nekem egy őszinte mosoly kíséretében. Azzal a kedves, szégyenlős mosolyával, amely rabul ejtette a szívemet. Ravi pedig boldogan viszonozza érzéseim, mert itt, mindentől távol drága kincs a szerelem. Visszamosolygok rá.
- Szia Ravi. Sejtettem hogy itt talállak. – Lehuppanok a szerelmem mellé, és átkarolom derekát. Ravi reszketegen felsóhajt, és vállamra hajtja fejét. Egymáshoz simulva nézzük a a földöntúlian gyönyörű látványt. Ithaca öblének tükre fölött a látóhatárt betakarva, szivárványos gyűrűbe burkolva ott lebeg a Szaturnusz. Gigantikus gömbje arany és viola színekben lángol. Tisztán kivehetőek a felszínén ragyogó örvények. A gyűrűk halvány színekben tobzódó abroncsként fogják közre a hatalmas gázgömböt, átragyognak rajtuk a távoli csillagok.
- Gyönyörű ugye?- kérdezem,és megsimogatom Ravi kezét. Szerelmem bólint. Észrevettem, hogy közben lehunyta szemét. A zárt pillák alól könnycseppek peregnek le arcán. Válaszul csak vadul magamhoz ölelem, s arcomat hajába temetem. Érzem Ravi puha bőrének forróságát. Bárcsak sose lenne vége ennek a pillanatnak. Megcsókolom. Érzem, hogy Ravi teste eleinte nagyon remeg- még nem a  vágytól, inkább a félelemtől. Végül csókom viszonozza, és szenvedélyessé válik.  Mézédes ajkai táncot járnak, érzem nyelvét ahogy előre furakodik, lágyan érintve az enyémet. Beletúr a hajamba. Én azonban nem megölelem, nem magamhoz szorítom, hogy örökre a karja közt vesszek el..mindössze ujjbegyeimmel játékosan érintem meg. Apró sóhajtások hagyják el halvány rózsaszín ajkait. Ebből ítélve élvezi, amit csinálok vele. Már ő sem bír uralkodni magán. Hálával nézem, ahogy testem megszabadítja ruháimtól. Csupasz hátamat hátradönti. Érzem, ahogy a homokszemek kellemesen hozzásimulnak testemhez. Most nem zavar, hogy ő irányít. Jelzésképp beharapja ajkait, majd rám kacsint. Időközben ő is levette gönceit. Ölembe veszem, majd apró csókokat hintek nyakára, a lehető leglassabban, hogy mindegyik apró áramütésként érje. Az arcára pillantok. Szemét lehunyta, és lélegzete egyre szaporább. Közben kezeim is felfedezőútra indulnak.Ujjaim hegyes bimbóiba ütköznek. Gondolkodás nélkül számba veszem először egyik, majd másik bimbóját. Harapdálni , csókolgatni kezdem őket.Mindkettőre ugyanannyi figyelmet szentelek. Bátorságot és erőt merítek abból, hogy sóhajaival jelzi örömet szerzek neki. Férfiasságom délcegen áll.  Most én vagyok felül. Törékeny testét lefektetem a  földre. Egyre lejebb és lejebb haladok testén, érezvén hogy egyre jobban és jobban vágyik arra, hogy végre eljussak nemességéhez. Széttárja combjait. Ámulva nézem az elém táruló látványt. Nem akarom elsietni. Ki akarom élvezni együttlétünk minden pillanatát.Újra felnézek rá. Biztatóan tekint vissza. Kezével közelebb húz magához, arra ösztönözve engem, hogy cselekedjek. Előbb belső combját veszem kezelésbe. Látom, hogy egyre jobban emelgetni csípőjét, így a nyelvemmel lassú nyalásba kezdek erektől duzzadó férfiasságán. Az íze annyira bódulatba ejt, hogy csak ösztönösen folytatom, nem törődve semmivel, csak azzal, hogy nyelvem testének minden négyzetcentiméretét bejárja. Hangos sikolyok szöknek ki édes párnácskái közül. Egyszer csak remegés fut végig rajta, az ajkaimon érzem ahogy dobálja testét, miközben elélvez. Néhány perc eltelt, mire megnyugodott, és tekintete kitisztult. Felhúz magához, majd egy köszönömöt követően megcsókol. Érzem, amint megfogja merevségem, és magába vezet. Szűk, mennyei ölelést érzek. Önkéntelenül is felnyögök. Erre csupán egy újabb csókot lehel ajkaimra. Mozogni kezdek benne. Ő átkarol lábaival, kezét derekamra téve diktálja az ütemet. Semmi sem fogható ehhez az érzéshez, ahogy két test, két lélek egybeforr. A kábulat szilaj hullámai magával ragadnak, ahogy síkos barlangjából járok ki-be. Ujjaival egyre gyorsabb tempóra sarkall, érzem mikor jut el a csúcsra. Mint egy földrengés, úgy fut végig rajtam a mámorának, orgazmusának minden rázkódása. Nekem sem kell már sok. A vég nélküli gyönyör végigfut  gerincemen, az elmém bugyrainak legmélyéig hatol a boldogság. A másodpercek ezredéveknek tűnnek. Összeroskadok az élmény súlya alatt. Oldalt fekve nézzük egymást. Ő csak mosolyog, kacéran , hívogatóan. Cirógatni, simogatni kezdjük egymást, kezeinkkel bejárjuk a másik testének minden apró zegét- zugát. Mikor odaérek szétnyitom combjait, és becsúsztatom férfiasságom „barlangjába”. Apró kuncogással fogadja, egyik kezét ráteszi az enyémre. Majd mancsaim nemességére csúsztatja. Lassan húzogatni kezdem. Először óvatosan csinálom, aztán egyre csak gyorsítok és gyorsítok. Ekkor azonban megállítja kezem. Gyengéden hátamra dönt, lecsúszik térdemhez. Apró puszik kíséretében játszadozik makkommal. Péniszem egészét elhalmozza ezekkel. Érzem, hogy szájában nyelve érintésének hatására keményedik meg. Mikor már újra kőkemény, kiveszi ajkai közül,és egy csókot ad hegyére.Majd milliméterről milliméterre haladva  ráül. Fantasztikus érzés ahogy Ravi fel- le ugrál rajtam. Már nem bírom tovább. Nedvem összekeveredik övével. Mellkasomra hanyatlik, hosszan elnyújtózkodik testemen. Nem tudom, hogyan köszönhetném meg ezt a csodás estét neki.
- Köszönöm – lihegi, majd álomba szenderedik. Szívének heves, nyughatatlan dobolásának minden egyes ütemét érzem a mellkasomon. Az örökkévalóságig el tudnék így lenni. Olyan békés így minden.  Ilyenkor nem érzem vállaimon a világ gondjainak súlyát. Ha megállna most az idő, még boldogabb lennék. De tudom, hogy ez lehetetlen.

Szuszogását figyelem, mely egyenletességével lassan elálmosít engem is.  Időközben az idő hűvös lett. Érzem, hogy libabőrös leszek. De nem érdekel. Itt van Ravi testének melege, vérének áramlatai, és itt vagyok neki én is, hogy melegítsük egymást. Játszadozni kezdek hajával. Imádok ezzel szórakozni, gyakran a próbákon is ezzel kötöm le magam. Ujjaim áttérnek gerince ívének kényeztetésére, majd mindkét kezem fenekére téved. Kezeim  dereka körül állapodnak meg. Végül én is elalszom.
Ravi csilingelő hangja ébreszt. Csillogó szempárjaival mélyen íriszeimbe néz.
-Szeretsz? – teszi fel a váratlan kérdést. Szemei már könnyben úsznak.  Letörlöm könnyeit, és megcsókolom. A válaszom igen, tiszta szívemből szeretem őt. Többet érzek iránta, mint szimpla vonzalmat. Életem minden egyes percében csak rá tudok gondolni.


Mindez persze soha nem történt meg. Még csak 1 év telt el Ravi halála óta. Álmaim, és vágyakozásaim iránta még mindig szüntelenek, nem lehet csak úgy elpusztítani őket. Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, ha a közelünkben van, és tudjuk, hogy sosem lehet a mienk. De ez nem igaz. Még rosszabb, ha már soha többé nem láthatjuk az illetőt, pedig tudjuk, hogy másképp is alakulhattak volna a dolgok. Van- e keserűbb bilincs annál, mint amikor annak tudatában kell tovább élnünk, hogy nem ébredtünk rá időben, mikor nem kellett volna engednünk a boldogságot kicsúszni kezeink közül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése