-Engedj be
te szemétláda! – üvöltöm miközben Taemin ajtaját püfölöm már vagy 10 perce.
Kezem már fáj, de nem érdekel. Már éppen fel akarom adni, és menni készülök,
amikor végre résnyire kinyitja az ajtót.
- Mit akarsz
? –kérdi tőlem szemtelenül, felvont
szemöldökkel . Ábrázata nyugodt. Mintha mi sem történt volna, pedig pontosan
tudja, hogy gyanakszom rá, és nem hiszek neki.
- Csak
beszélni akarok Ravival – bököm ki végül. – Itt van? – kérdésem hallatára
hezitálni kezd. Érezhető a feszültség kettőnk között. – Ahogy sejtettem. Nincs
nálad. Hazudtál nekem.
- Semmi közöd ahhoz , hogy én éppen mit csinálok és kivel! – egy pillanatra
megáll. – Nem akarom, hogy te is bajba kerülj miattam.
- Nagyon is sok közöm van hozzá!- visítom – Amúgy is már nyakig benne
vagyok. Eltűnt a szerelmem, és tudom, hogy valami közöd van hozzá. Szóval mondd
már el mit tudsz, amíg kedvesen kérem. Ha a többiek erre rájönnek, akkor annak
nem lesz jó vége.
- Sajnálom – süti le szemeit..- Te még nem is tudod?
- Mit nem tudok? – kérdem tőle idegesen. Szemeim már- már villámokat
szórnak, a fejem hasogat, a gyomrom görcsbe rándul..nem tudom mit fog mondani,
de rossz előérzetem van..Semmit nem válaszol..most már tényleg nagyon dühös
vagyok rá. Azt hittem Taemin a barátom, és bízhatok benne. De úgy tűnik senki
sem az akinek látszik. Mérgesen hátralököm az ajtót és belépek a helyiségbe.
A nyakánál fogva a falhoz szorítom. Feje
szinte rögtön lilulni kezd és levegő után kapkod.
- Beszélj – sziszegem dühösen.
- Jó-jó… szóval az van, hogy
nem csak Ravit rabolták el. Mindenkit elvittek a vixxből, kivéve téged. De
nyugi én a te oldaladon állok. Engem is átvertek.
- Ugyan már ha az én oldalamon állnál nem raboltál volna el senkit.
Most nem lennénk ebben a helyzetben. Boldogan élhetnénk , minden rendben lenne,
nem kéne most veled ordítoznom..
- Sajnálom – ismétli újra mint valami robot.
- Sajnálhatod is. De legalább azt mondd el , ki vert át, és mi a
francért kellett elrabolnod mindenkit? Mégis mi a jó fészkes fene folyik itt?
És engem hogyhogy nem vitt el senki? Világosíts fel! Most! És hidd el, rájövök
ha hazudsz- nem akar válaszolni, úgyhogy még erősebben szorítom.
- Leo nővére…- nyögi.
- Mi van vele? – kérdem. Picit engedek a szorításomon, hogy tudjon
beszélni.
- Ő a főnök..Azt mondta nekem, hogy raboljam el Hyukot, hogy
együttlehessen Binnievel. Persze erre csak utólag jöttem rá, miközben fülig
szerelmes voltam belé. Éppen ezért engedelmeskedtem is neki…De aztán gyanúm
támadt, így Hyuk helyett Ravit raboltam el..Bocsánat, de Ravit utálom, és
szegény Hyukot nem akartam bántani, mert olyan kis gyerek még. – nem tudom
megemészteni az előbb hallottakat. Már az kikészít, hogy Hyukot bántani
akarták, vagy bármelyik csapattagot..Ravi már csak hab a tortán. Úgy érzem ez a
pillanat végtelen ideig tart..fulladozok, és kezdek bepánikolni, de erősnek
kell mutatnom magam. Most nem törhetek össze. Nem válaszolok, ezért halkan
folytatja.
- A többieket meg azért vitte el, mert valószínűleg veszélyeztették a
tervét..ennek pontos okát én sem tudom. Még a saját öccsét is képes volt
elrabolni azért, hogy együtt lehessen HongBinnel. Veled azért nem foglalkozott,
mert tudta, hogy magad alatt vagy, és semmi értelmesre nem lennél képes
mostanában..- még mindig nem tudom hogyan reagáljak. Kibököm az első
használható dolgot ami eszembe jut.
- Hol vannak most?
- Párizsban. Mindenki ott van. Én is ott voltam egy darabig, de amikor
már nem volt rám szükség, hazajöttem. Ja, és a legfontosabb dolgot
elfelejtettem elmondani..Hyuk meg fog halni. Azaz Ravi..
- Na ne nevettes. Ilyen messzire még Krystal sem menne. Lehetetlen.
Hazudsz- mondom, de tudom h igaza van.. – Úgysem hiszik el , hogy Ravi
Hyuk..nem is hasonlítanak.
- Krystal elfoglalt, és ő sosem saját kezűleg végzi el a
munkát..szóval ő még nem is tudja pontosan, hogy átvertem, és Hyuk helyett Ravit
vittem el. A segédjei meg Párizsban élnek..ott nem vagytok túl ismertek, szóval
még senki nem jött rá semmire. És saját maga mondta, hogy a többiek végig
fogják nézni a halálát. Úgy tűnik a tervét te fogod romokba dönteni. És
segíteni akarok neked.
- A-a. Ne is álmodj róla. Úgy tűnik már nincs szükségem rád, szóval –
előrántok egy kést a csizmámból. Mindig hordok magamnál egyet a biztonság
kedvéért. Ráadásul a csizmában senki nem találja meg. Tökéletes rejtekhely.
Lehet, hogy beszerzek egy pisztolyt is.
- Ne! – ordítja. – Hagyd abba. Szükséged van rám! Nélkülem nem találod
meg őket. Csak én tudom, hogy hol van a
raktár, ahol fogva tartják őket.
- Miért kéne bíznom benned? – teszem fel mogorván kérdésem.
- Mert így megmentheted a többieket. Ismerem Krystal kínzási
módszereid , és hidd el nem kellemesek..Ott voltam amikor ráküldött két őrt
Ravira, hogy büntessék meg..Az őrök megerőszakolták őt..persze nekem ez túl sok
volt, és nem bírtam végignézni, ezért kirohantam a szobából. Nem tudom pontosan
mi történt ott, de fájdalmas hangok szűrődtek ki az ajtó mögül. Ja , és azt
elfelejtettem, hogy előtte az egyik csinos kis nővérke vette kezelésbe..
- Ezt most hagyd abba ! Nem bírom hallgatni – kezeimet a fülemre
tapasztom és lerogyok a földre. Megerőszakolták?
Képesek voltak bemocskolni gyönyörű
testét? Már attól is rosszul vagyok, ha belegondolok, hogy hozzáértek…aztán
levették a nadrágját és..Mindig is azt hittem, hogy én leszek az első férfi
számára..legalábbis reménykedtem benne. De úgy tűnik elkéstem és
most..bármelyik percben megölhetik. Végül is mire várnának? Már mindenkit
elkaptak, velem nem foglalkoznak. Nem szabad tovább vesztegetnem az időt. Most
kell lépnem, amíg még nem tudják, hogy tudom mi folyik itt. Egy lépéssel mindig
előttük kell járnom. Muszáj megtennem ezt Raviért…ennyivel tartozom neki, azok
után, hogy milyen csúnyán összevesztük..Nem is tudtam rendesen elköszönni tőle.
Mi van akkor, ha ezek voltak az utolsó szavaink egymáshoz? És soha többé nem
hallhatom gyönyörűen csengő hangját..nem nézhetek csillogó szemeibe…Nem. most
le kell állnom. nem szabad ilyenekre gondolnom.
- Halljuk a tervet – mondom miközben feltápászkodom a földről. Ő végig
csendben figyelt engem.
- Hát, igazából még nem találtam ki mit is kéne csinálnunk… - szemeim
vörösek és gyilkos tekintettel nézek rá. Pillantásomra megenyhül, és végül
kinyög valamit.
- Nem lesz egyszerű, és elég kockázatos, de…
- Nem érdekel. Bármire hajlandó vagyok.
- De ez tényleg nagyon durva..
- Mondom hogy nem érdekel!- förmedek rá ismét. Én ezt már nem bírom..
túl sok ez nekem. És kezdem elveszíteni a
fejem. Nem is ismerek magamra.. alig telt el egy hét mióta összevesztem
Ravival..és azóta az életem a feje tetejére borult. Túl sok minden változott meg.
De még mindig olyan szánalmas vagyok . Itt panaszkodok, amikor a többiek élete veszélybe forog. Nem élném
túl, ha bármelyiküket is elveszíteném.. a banda úgy már nem lenne teljes. A
kisfiús Hyuk , a komor Leo, a, és a felelősségtudó HongBin, poénkirályok Ken és Ravi nélkül.. ahogy Ravi eszembe jut újra
elérzékenyülök. - Szóval akkor- szedem össze a gondolataimat. – Mi a terv?
- Szépen lefoglaljuk a jegyeket a legközelebbi járatra, és
elrepülünk Párizsba. Azután keresünk egy szállót ahol meghúzzuk magunkat egy
kis ideig. Éjszaka akcióba lépünk. Telefonon keresztül elmondom neked, hogy hol
találod a raktárt, miközben én végig fedezlek. Ugyanis ha engem észrevesznek,
és rájönnek hogy veled vagyok, akkor lőttek az egész tervnek. Szóval odamész a raktárhoz és…önként feladod
magad. Engedni fogod, hogy elfogjanak.- terve elég érdekesen hangzik, de nem ellenkezek. Egy kis hatásszünetet tartok, de végül belemegyek a dologba.
-Rendben. Kezdődjön a játék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése