17.Fejezet

Leo szemszöge: (egy kis zene hozzá~ http://www.youtube.com/watch?v=iVHmIpUpBxI )

Eszméletlen. Megőrülök..elveszítem a fejemet. Már attól kiráz a hideg, ha fejét az ölembe helyezi. Ahogy  érzékien fülembe suttog..mikor megharapja a fülem, és eltalálja az érzékeny pontomat. A fellegekben járok, és úgy érzem örökre ott maradok. Nem akarok visszazuhanni a rideg,komoly valóságba. Bár tudom, ha leesnék, ő elkapna engem. Mindig mellettem van, hogy vigyázzon rám. Ősszel, ahogy rövidülnének a nappalok, és egyre hosszabb ideig tartanának az hideg éjszakák,a süvítő szél a csontomig hatolna, a pompás színekbe öltözött fák levelein sétálnék. Ő jönne, hogy megöleljen, hogy ne fázzak,és felmelegítse testemet, hogy betakarjon, ha reszketek csókolna, hogy lobogjon  a tűz, és együtt sétálnánk a színes levelekkel teli utcákon. Ugyan még csak nyár van, de jó eljátszadozni a gondolattal. Ebben a pillanatban testét az enyémhez nyomja. Érzem, ahogy minden egyes porcikája hozzám simul. Csábító ajkai nyakam közelében vannak, érzem ahogy kifújja a meleg levegőt, ami előtte  testét járta be. Légzése gyorsul, mellkasa egyre gyakrabban süllyed le és fel. Annyira megnyugtat a közelsége. Beszippantom jellegzetes, édes illatát, amitől elönt a forróság. Gyönyörű szemeit rám szegezi. Szabad utat ad nekem, de én lefagyok, és nem tudom mit csináljak. Látja, hogy nem tudok mit kezdeni a helyzettel, ezért ő cselekszik. Még közelebb húz magához, ajkaink összetapadnak. Először csak egy puszit lehel párnácskáimra,a következő alkalommal viszont megpróbál nyelvével betörni számba. A meglepettségtől nem engedem hogy megtörténjen, elhúzódom tőle. Értetlenkedve néz rám, mire én még szenvedélyesebben visszacsókolok. Nyelvével játszadozok, szívogatom ajkait, ő ugyanolyan szenvedéllyel viszonozza gesztusaim. Figyelme átterelődik nyakamra, és apró puszikkal halmoz el. A levegőt egyre nehezebben veszem, és már tudom, hogy ma este nem menekülök. Meg fog történni az a  dolog. Először csinálom férfival, ezért nagyon félek, hogy elszúrok valamit. Ken azonban remekül csinál mindent, együttlétünk minden egyes percét kiélvezem. Remélem ő is valami hasonlóan érez. Ajkai lejjebb vándorolnak, és jobb bimbómat szívogatni kezdi. Először halk sóhajok hagyják el szám, majd egyre hangosabb nyögések. Ő is hasonlóképp tesz. Ujjaival hasamon játszadozik, körkörös mozdulatokkal próbálja megtalálni érzékeny pontomat, de nem sikerül neki. Hasra fordít, és a hátamat simogatja. Libabőrös leszek, ahogy  puha ujjbegyei hozzáérnek bőrömhöz. Eltalálja egyik pontom, testem összerándul. Mosolyogva tudakolja, hogy jó munkát végez, és tovább folytatja. Most viszont én jutalmazom meg. Elkezdem felderíteni teste minden egyes porcikáját, bár mivel meg vagyok bilincselve, kissé nehézkesen mozgok. Combját kezdem simogatni, mire teste rögtön összerándul. Úgy látszik jó helyen járok. Végül elérkezem a kritikus ponthoz. Lerántom róla alsónadrágját. Szemem elé tárul merevedése. Egy pillanatig habozok, majd rávetem magam. Most vagy soha..ki kell próbálni a dolgokat. Mondjuk, még mindig nem hiszem el, hogy én képest vagyok ezt csinálni..Mármint olyan fura, és szokatlan tőlem. Én alapvetően egy csendes ember vagyok, aki visszahúzódva figyeli ahogy társai hülyéskednek. De most az én kezemben van az irányítás. Ugyan még mindig rajtam van bilincs. Ebben a  pillanatban előveszi kulcsát, és mintha csak gondolataimban olvasna, leveszi rólam az eszközt. Óvatosan bólint, hogy nyugodtan folytassam tovább amit eddig csináltam. Húzogatni kezdem férfiasságát, mire kéjes nyögések hagyják el ajkait. Picit bátrabb leszek, ezért húzogatás helyett áttérek a harapdálásra. Fogaim közé veszem merevedését, és óvatosan ráharapok. Látom, hogy nagyon élvezi, ezért erősebben csinálom. Én is leveszem nadrágom, már nem bírok magammal. Egész testem elönti a forróság. Régen kerített hatalmába ez az érzés, de most még erősebb, és még ellenállhatatlanabb. Eközben Ken háta ívbe feszül, hátravágja magát, egy hatalmas sóhajjal jelzi, hogy mi történt. Én büszkén mosolygok rá , és nézek bele szemeibe. Minden porcikám azt  súgja, hogy most én következem. Ahogy szerelmem leteper, és a hátamra dönt, megrázom fejem. Nem, nincs itt az ideje ennek a dolognak. Apró lépésekben haladjunk. Nekem az bőven elég volt, hogy boldogságot okozhattam neki.